Bár először csak egy játék volt.

Később minden megváltozott.

Az a kevés boldogság tova szállt.

Helyette a magány járt át.

Ő boldog volt nélkülem.

De én nem lettem nélküle.

A hullámvasút zuhanni kezdett.

Az állarcomat félretettem.

Itt vesztettem el a csatát..

Itt ért véget az ámokfutás...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.